Az agora a vásártér neve volt a görög kultúrában, ahol a szenátusba jövőmenő szenátorok megbeszélték az ügyes-bajos államügyeket.

Mára, az agora gyűjtőfogalommá vált annak az iszonyatnak a kifejezésére, amikor a beteg nem mer egyedül az utcára kimenni, repülőre, hajóra, villamosra, buszra szállni, gépkocsiban hátul ülni, sztrádán gépkocsit vezetni, hídon, alagútban menni (gépkocsival sem), moziban, színházban, templomban a sor közepén ülni, borbélyszékben, kozmetikusnál, fogorvosi székben ülni, otthon egyedül maradni stb.

A félelem oka lehet, hogy rosszullét esetén nem tud megfelelő gyorsasággal elmenekülni

Az agorafóbia önálló kórkép, az európai pszichiátriai gondolkodásban központibb szerepet játszik, mint a pánikbetegség. Az amerikai pszichiátriában ez fordítva van, D. Klein ma is vallja, hogy minden agorafóbiás jelenséget egy pánikroham biztosan megelőz (még ha az enyhének is tűnt).

Egyes vizsgálatok szerint minden hatodik ember szenved enyhe vagy közepes fokú agorafóbiában.

A súlyos forma olyan, hogy a beteg a WC-re sem tud kimenni, csak kapaszkodva vagy hátsóján csúszva…

A tömegtől való félelem is az agorafóbia része

Gyakran megtörténik, hogy mielőtt a beteg vásárolni menne, benéz az üzletbe, hogy mekkora a sor, mert nem bír sorban állni. (Ennek igen enyhe formája a türelmetlenség, erre az esetre ajánlják a betegnek a viselkedésterapeuták: megkönnyíti a vásárlást, ha rövid idő után hátranézve látják, hogy már elég sokan vannak mögöttük.)

Külön gond, ha a beteg szociális fóbiában szenved. Például már előre fél a pénztárnál történő fizetéstől, mert ha nézik, remeg a keze, nem tudja a pénzt elővenni, kiesik a kezéből, a háta mögött állók szidják, ő pedig megalázva szedi össze a földre gurult aprópénzt.

A beteg nem ritka, hogy néha a ház kapujáig sem tud kimenni!